2019. március 30., szombat

Híres gitárok története 1. rész: Ibanez Jem V7


A megszokottól éltérően ma kicsit mesedélutánt tartunk... :) Minden esetre beleviszek egy kis szakmai véleményt is, mindezek mellett bár egy adott gitárról szól a történet, a szériáján belül több gitárt is meg fogok említeni majd, melyeket össze is hasonlítok a bejegyzés vége felé.

Mai alanyunk az Ibanez Jem V7


A Jem V7 Steve Vai signature gitárja, melyet az Ibanez cég a Jem szériájából fejlesztett ki, ahogyan azt a neve is mutatja... Az Ibanez már 1987 óta gyártja a Jem szériát, melyet Steve Vai-al közösen alkottak meg. Vai nagy használója volt az Ibanez Jem gitároknak, ezért a 90-es évekre úgy döntöttek, hogy készítenek egy új modellt (az akkoriban már 16 meglévő típus után...), mely Steve signature gitárja lesz. Így született meg a JEM V7 !


A gitár tervezéséhez Steve Vai maga is sokban hozzájárult, akárcsak az előzőekhez. Az elképzelése az volt, hogy olyan gitárja legyen, ami hűen tükrözi a Jem széria modelljeit. Több színkombináción is gondolkodott, de végül egy fehér darab mellett döntött, arany szerelvényekkel. Első körben 4 darabott kapott prototípusnak, és mivel tesztelőként dolgozott együtt a DiMarzio hangszedőgyártó céggel, ezért 4 különbözö típusú hangszedővel volt szerelve a 4 hangszer. Ezek a Panhead-, a Knucklehead-, a Flathead- és az Evolution voltak (amik mellesleg mind Harley Davidson motor típusokról kapták a neveiket), melyek közül az utolsó nyerte el Vai tetszését a leginkább, így végül Evolution hangszedőkkel szerelte fel mind a 4 fehér Jem-jét. Elmondása szerint azért esett erre a a típusra a választása, mert olyan hangszedőre vágyott, aminek nagy kimenő jele van, lágy magasakkal és határozott mélyekkel. Steve Vai azt mondta, egyik gitár sem volt jobb a másiknál, csak másmilyenek voltak, mégis a 4 közül volt egy, amelyik a leginkább vonzotta Őt. 


A 4 gitárt feliratokkal látta el a megkülönböztetéshez, a kedvencére pedig az EVO felíratot helyezte a hangszedők neve nyomán. 


Így kapta a nevét Steve Vai méltán híres-, kedvenc gitárja, mely eddig minden turnéján elkísérte, rengeteg stúdió felvételt játszott fel vele, és annak ellenére, hogy szegény gitár már majd szét esik a több évtizedes aktív használattól, de máig is minden koncertjén használja, minimum 1 dal erejéig. 1995-ben, Steve Vai Evo-val zenélt Les Paul, a híres jazz gitáros születésnapján, melynek alkalmával Les Paul alá is írta Vai gitárjának hátoldalát. Persze ez az aktív használat mellett lekopott, így 3 évvel később, 1998-ban Vai újra aláíratta vele, és ezúttal már letakarta egy átlátszó műanyag fóliával, de az autogram így is megkopott... 


A gitár már többször is fel lett újítva, de elkerülhetetlenül eléri egyszer a végét... több átalakításon is átesett, de ez sem gátolja meg a folyamatot. 1997-ben, egy melbourne-i koncert alkalmával el is tört Evo nyaka. Végül több nyak válogatása után, egy új, fekete kulcsokkal szerelt nyak mellett döntött Steve. Így mára a kulcsok és a húrláb is fekete a gitáron. Egy 1998-as koncert után Steve elégedetlen volt Evo hangjával, mire kiderült, hogy ennek az az oka, hogy a gitártechnikusa kicserélte a hangszedőt egy ugyan olyanra, mert a réginek érintkezési hibája volt. Vai nagyon mérges volt, és végül visszafordultak a fellépés helyszínére, ahol a kukákat áttúrva megtalálták a régi alkatrészt és visszakerülhetett a megérdemelt helyére, miután kijavították a hibáját.


Különlegességei a gitárnak, hogy a húrláb alatt van egy EVO felirat, melyet maga Steve Vai írt fel alkoholos filccel, mikor még elnevezte a hangszert, persze ez már nem az eredeti felirat, mivel többször újra kellett írni azt... a gitár hátulján is szerepel az EVO felirat egy ragasztószalagon, ami arra szolgál, hogy Vai gitártechnikusa hamarabb megtalálhassa Evo-t Steve több mint 100 gitárja között... 



A tremolo rugókat fedő műanyag lap helyett sima ragasztószalag fedi a vájatot. 


A nyaki hangszedőn pedig szintén egy ragasztószalag található, ami azt a célt szolgálja, hogy ne akadhasson be az E1-es húr a hangszedő pereme alá, ugyanis Steve olyan erősen penget, hogy nem egyszer megesett már... Ezen a ragasztószalagon pedig a "KONX" szó szerepel, ami amúgy meg egy ősi alkimista varázsszó, amit állítólag varázsigék kántálása közben kell alkalmazni, ezáltal testetlen lelkeket idéz az alvilágból, hogy öltsenek testet... ( hát oké... :D)



A hangerő potméter meg meglehetősen kakukktojás szerű... Vajon miért tűnik olyan másnak? Ja megvan... mert nem ez az eredeti poti fedele! :) Eredetileg Danny Gatton-é volt, és Steve azért használja ezt, mert a felülete miatt sokkal jobban tapad rajta a kéz, így könnyebb kezelni játék közben.


És akkor most jöjjön a szakmai vizsgálat, de itt hagyjuk is békén szegény Evo-t, és foglalkozzunk az utódaival, melyek ma is kaphatók! :)

-

Ibanez Jem V7WH (white)


Egy elegáns hangszer, mégis igazi metal balta. Jellegzetessége a Jem széria gitárjainak, hogy a testben kivan marva egy rész, mely markolatként funkcionál.

Jellemzők:

Japán gyártású
hangszer! Éger test hársfa borítással, régen 1 részes juhar-, ma pedig 5 részes-, csavarozott juhar-dió nyak, eleinte ében fogólap, mára már rózsafa, 24 bund (melyeknek utolsó 4 bundja scalloppált), jellegzetes Three Of Life mintájú fogólap berakás gyönygházbólFloyd Rose típusú (Ibanez Edge) tremolo, Gotoh hangolókulcsok, Evolution hangszedők (HSH konfiguráció), 5 állású kapcsoló, hangerő- és hangszin potméterek. Menzúra: 648 mm (25,5"), Rádiusz: 430mmR.







Véleményem:

Egy olyan hangszer amiről csak jót lehet mondani! Profi kidolgozás, prémium minőségű-, válogatott anyagok, a kényelemről nem is beszélve... Egyedi hang és megjelenés. Igazi mester hangszer! Persze mindezt meg is kell fizetni busásan... Jelenlegi bolti ára 920.000 Ft. és használtan sem sokkal olcsóbb... néha felbukkan 1-1 darab 600- és 700.000 Ft. között. 

De aki nem engedheti meg magának, az se búsuljon, van pár olcsósított változata, mindezek mellett még van jó pár típus a Jem szérián belül, amik bár más tulajdonságokkal rendelkeznek, de nagyon jó gitárok, pont ezért jó a Jem széria, mert változatos modellek vannak benne.

Lássunk is párat a jelenleg forgalmazott darabokból... 

Jem7 VP- WH


Jem JR -WH (junior white)


Jem JRSP - PK (purple)


Jem JRSP - YE (yellow)


Jem 77p - BFP (Blue Floral Pattern) újra kiadott változata


És akkor most jöjjön egy pár összehasonlítás...

Ibanez Jem V7WH (Japán - FujiGen) vs. Ibanez Jem7 VP- WH (Indonézia - Premium factory)


A két gitár meglehetősen hasonlít, különbség köztük viszont, hogy az indonéz gyártásúnak ében fogólapja van, Premium factory bundokkal szerelve (amik kimondottan minőségűek és profi kidolgozásúak), míg a japánnak rózsafa fogólapja van a fujigen-i bundokkal. Különbség még a rádiusz, mivel a japánnak 430mmR, az indonéznek pedig csak 400mmR. A test- és nyak anyagai- és konstrukciói megegyeznek, persze nem ugyan abban a minőségben... A szerelvényezés azonos. A Jem7 VP- WH esetében a Three Of Life berakás nem gyöngyház, hanem csupán műanyag.

Áruk: 

Jem V7WH: 920.000 Ft.

Jem 7VP -WH: 582.000 Ft.



Személyes vélemény:

Ha az ember akar egy jó Jem-et, de nem ragaszkodik az abszolút felső kategóriához, akkor a Premium Factory-ban gyártott modellel nagyon is jól jár, mert egy jó minőségű-, kidolgozású- és megjelenésű gitárt kap.

Röviden: "ez egy jó gitár, csak nem mestermű".

-

Jem7 VP- WH (Indonézia - Premium factory) vs. Jem JR - WH (Indonézia)


A két gitár egyszerűen csak kinézetben áll közel egymáshoz, továbbá azonos a márkanevük, de hogy sem minőségben, sem tulajdonságokban nem egyeznek meg, az biztos... A Jem7 VP WH-al szemben a Jem Junior mahagóni testű, 3 darabból álló juhar nyaka van, Quantum hangszedőkkel van felszerelve, Ibanez DL tremolóval, Cosmo Black színű hardware-ekkel.

Áruk:Ibanez Jem7 VP- WH: 582.000 Ft.

Ibanez Jem JR - WH: 167.000 Ft.


Személyes vélemény:

Ha rajtam múlna, olyan gitárok, mint a Jem Junior, sosem látnák meg a napvilágot... persze gondolni kell azokra is, akik nem engedhetik meg maguknak a drágább hangszereket... valószínűleg az Ibanez is így volt ezzel...

A Jem Junior bűne mindössze annyi, hogy "nem a legjobb" dolgokból épült... Minden rossz tulajdonság ellenére, egy nagyon jó hangú gitár. (akkor is ha bund hibás, vagy nem tartja a hangolást...) De legalább jól szól... :)

-

Jem JR - WH (Indonézia) vs. Jem JRSP - PK (Indonézia)


Felesleges lenne komolyabban összevetni Őket, mivel csak a színük különbözik, minden másban megegyeznek! (árban is)

Személyes vélemény:

Ide felesleges minden szó, ugyan az mint a fehér Jem Junior, csak lila... :)

-

Jem JRSP - PK (Indonézia) vs. Jem JRSP - YE  (Indonézia)


Szintén csak a színek párbaja...

-

Jem7 VP- WH (Indonézia - Premium factory) vs. Jem 77p - BFP (Indonézia - Premium Factory)


Nos, végre egy egyenlő küzdelem... A két gitár szöges ellentéte egymásnak, de legalább egy minőség, és még ugyan ott is készültek. Amíg a Jem7 VP- WH Éger testű, addig a Jem 77p - BFP hárs testű gitár. Különbség még köztük a tremolo, mely a 77P esetében egy hibrid jószág, mivel Edge Zero tremolo, de a rugó rendszere a hagyományos Floyd Rose szerű tremolo húrlábakat idézi... A 77p jellegzetessége továbbá, hogy "hamis koptató" van rajta, vagyis csak díszítő elem, de nem az elektronika takarását szolgálja. Fogólapja natúr juharfa, ellenben a Jem7 VP - WH-al szemben, aminek ében fogólapja van. Legnagyobb különbség köztük pedig az, hogy a Jem 77p - BFP DiMarzio Gravity Storm humbucker-ökkel és egy Evolution single coil-al rendelkezik, a Jem7 VP- WH meg kizárólag Evolution hangszedőkkel szerelt modell.

Dönteni nem lehet köztük, mind a kettő kell otthonra... :)

Áruk:

Jem 7VP -WH: 582.000 Ft.

Jem 77p - BFP: 565.000 Ft.

Zárójelben azért hozzáteszem, hogy ez a második kiadása a Jem 77p - BFP-nek, ugyanis az első kiadása egy japán gyártás volt, még a FujiGen gyárban, ahol a Jem V7 gitárok máig is készülnek.


Régi típusú Jem 77p - BFP


-

Nekem minden esetre csak az egyik adatott meg, az pedig a Jem 77p - BFP :) Bármennyire is elitista vagyok a hangszerek terén, nagyon szeretem, annak ellenére, hogy nem egy mester hangszer. Igazi hű társ a zenében, akárcsak Vai Evo-ja... Az enyémnek is van neve, méghozzá Flóra, a kék virágos mivoltjából eredeztetve... (Floral Pattern) Csak én nem írtam rá filccel... :D


Nekem is van egy szép kis story-m vele, úgyhogy ezt a mai bejegyzést szerintem én zárnám is egy személyes történettel, ha már mese-délutánnak indult, végződjön is annak...


2017 tavaszán egyik legjobb barátommal a Vintage '52-ben jártunk, mivel gitárt szeretett volna magának vásárolni. Én persze tudtam, hogy van egy elég ritka Jem náluk, többek között ezért is kísértem Őt el... Ameddig Ő nagyban próbálgatta az Ibanez GRX 70-et (.....) én csorgattam a nyálam a Jem-re amit ott találtam. Nagyon tetszett, de akkoriban pont nem volt rá keret. Hónapokig sóvárogtam érte, aztán kb. háromnegyed évvel később elolvastam egy cikket, amiben a fent leírtakat olvastam, Steve Evo-járól és a történetükről. Aztán bánkódtam, hogy nem lett meg nekem az az áhított Jem, mert számomra is azt jelentette mint Steve-nek Evo, a kezembe vettem, és kényelemre, hangra, kinézetre úgy éreztem, hogy az az enyém... bánatomban felmentem a Vintage '52 webshopjára, megnézni, hogy nincs-e valami hasonló, ami vigasztalhatna, mire megláttam, hogy azóta is megvan... Azzal a lendülettel villamosra is szálltam és elmentem érte. Az eladótól pedig megtudtam, hogy azóta is rám várt, mert a 8 hónap alatt összesen ha volt 3 érdeklődő, de egyik sem akarta elvinni...


Flóra azóta is boldogít engem, és mikor a minap írtam rajta egy dalt, úgy éreztem, megérdemli, hogy írjak egy bejegyzést, amiben Őt is megemlíthetem. :)


A leendő Jem tulajdonosoknak pedig csak ajánlani tudom a szériát, persze ha tehetitek, Premium Factory alatt ne vegyetek egyet sem... de ez csak a magánvéleményem! Számomra fontos egy hangszer játszhatósága, kényelme, beállíthatósága, kidolgozottsága... Mindegyik Jem-nek jó hangja van, de az előbb említettek kevésbé jellemzőek a Standard széria Jem gitárjaira... viszont ebben az esetben is igaz, hogy:

"Ki kell próbálni mindent, mert az a biztos!" :)

~ Sevik Erol Edmond

Hangminták:

Jem V7WH


Jem 77p - BFP


Jem V7 vs. Jem Junior


Jem JRSP - YE


Jem JRSP - PK


2019. március 13., szerda

Világzenei hangszerek 1. rész: Bağlama


Régóta terveztem már egy ilyen sorozatot indítani, eredetileg már jóval a blog elindítását megelőzően.

A történet ott kezdődik, hogy szervező-, fellépő- és közönség is voltam egyaránt, a 2018-as Babel Sound fesztiválon, a balatonboglári strandon. A fesztivál szervezőinek jóvoltából, meghívást kapott a Yunus Emre Török Kulturális Intézet, hogy a tavalyi fesztiválon már Törökország is képviseltethesse magát egy nemzeti sátorral, a Világ nemzetei között. Itt jöttem képbe Én. :)



A török családi ág nyomán mindig is volt lehetőségem különleges helyzeteket megélni, gyönyörű helyeket látni, különleges hangszereket kipróbálni... és nem utolsó sorban közeli kapcsolatba is kerülni az intézettel. Végül így kerültem a fesztiválra, mint szervezője- és nem utolsó sorban fellépője a török sátornakahol Arif Erdem Ocak kollégával váltva gitároztunk török népdalokat a sátorba tévedőknek. :)


Szabadidőmben viszont rengeteg világzenei produkciónak lehettem a hallgatója, és ezt a rengeteg különleges zenét hallva, az Európában egzotikusnak számító hangszereket látva, elhatároztam, hogy egyszer írni fogok ezekről az instrumentumokról, hogy itthon több emberhez is eljuthasson a hírük.

A mai hangszer ami bemutatásra kerül, az anatóliai Bağlama lesz. 


A bağlama (ejtsd: bálámá) a hosszú nyakú lantok családjába tartozó pengetős hangszer. 



Parabola alakú, üreges teste van, akárcsak a legtöbb lant félének. Ennek a parabolának az alján található a hang-lyuk. Hídja nem rögzített mint a gitár vagy a Úd esetében, hanem egy elmozdítható fa húrláb, akárcsak a vonós hangszereknél, vagy a bendzsónál. 


Mozgatható érintőkkel rendelkezik, amik a nyak hátulján vannak hurkolással rögzítve, mivel ezek szálas anyagok. Régen bélhúr szolgált erre a célra, de ma már damilból készülnek. Különlegessége az európai hangszerekhez képest, hogy a keleti makam zenének megfelelően, negyedhang távolságra is vannak érintők egymástól, ezzel kiegészítve extra hangokkal a 12 hangú kromatikus skálát.



Hangoló felülete meglehetősen egyszerű, általánosságban a régies megoldást preferálják a készítők, ahol egyszerű módon, az előfúrt fejbe dugott fa kulcsokkal lehet hangolni, mint a hegedű féléknél.


bağlama 7 húros, de a hangolása szerint 3 féle húrt különböztetünk meg rajta. 2 húrpár, és egy húr trió, utóbbi egy prím és 2 oktáv húrból-, az első húrpár prím és oktáv távolságú húrokból áll, az középső húrpár pedig uniszónó, vagyis simán prím távolságra vannak egymástól a húrpár tagjai

Parabola alakú üreges test


Alul elhelyezkedő hang-lyuk


Húrláb és húrpárok


Mozgatható-, hurkolt érintők



Egyszerű "csapos" hangolókulcsok


bağlama elengedhetetlen része a Török népzenének, de a környező országokban is megtalálható, mivel valamennyi közel-keleti zenében ismert, vagy valamelyik fajtája/rokona szerepel a népzenében. Legközelebbi rokonai a Colascione (Olasz), Buzuki (Görög) és a Setar, utóbbi egy perzsa népi hangszer. Nagy valószínűséggel ebből alakulhatott ki a bağlama, ugyanis olyan mintha a setar bağlama leegyszerűsített kistestvére lenne. De a setar-t egy másik bejegyzésben mutatom majd be.

Setar


Colascione


Buzuki



Fontos! Sokszor Saz néven is szokták emlegetni a bağlama-t, de ez nem teljesen helyes, ugyanis a saz a hangszer család, ami közel 60 taggal rendelkezik, ezek közül pedig az egyik a bağlama, aminek szintén több fajtája van, de most csak nagy vonalakban beszélünk a hangszerről. 


A saz-okat elsődlegesen a parabolájuk mérete alapján soroljuk be, de a nyakuk hosszúsága alapján 2 nagyobb csoportra oszlanak. Van uzun sap saz (hosszú nyakú saz) és kısa sap saz (rövidnyakú saz), utóbbi alfajból származik a bağlama... A hosszú nyakú saz-ok nyaka hosszabb, bundozásban is eltérnek... igazából olyan a kapcsolatuk a hosszú- és rövid nyakú saz-oknak, mint a hagyományos (tenor hangfekvésű, de nem tenor gitár, mert az egy másik hangszer. :) )- és a bariton gitáré... Mondhatni itt is van "szoprántól- basszus saz-ig minden"... :)




A nyak különböző kemény fákból készül, fogólappal és fogólap nélkül egyaránt
bağlama menzúrája 720 mm, a hangszer hangolásai pedig általában:

C - F - B
D - G - A
E - A - BF - Bb - C

 A gitárhoz hasonló szegélyezés is megjelenik díszítőelemként, a testen és a nyakon is, de a sima, letisztult egyszerűség a jellemző rájuk.

Elől a díszes, hátul pedig az egyszerű bağlama 


Hagyományosan a bağlama teste eperfából készül, de gyakori még, boróka-, a rózsafa-, a mahagóni-, a szilfa-, és a pillangófa test is. 


Régen egy fából faragták ki a parabolát, ma viszont inkább a nedvesen görbített, több fából való egybeépítés a jellemző.

Egy fából való készítés



Több fából készítés


A saz-ok parabola mérete 20- és 53 cm között váltakozik 0,5 cm-enként, eszerint jön ki a kb. 60 féle méret. Mégis, általánosságban 6 típust szoktak megnevezni, ezeken belül vannak kilengések méretben.


22-26 cm között: "Cura" 23 érintő 
32-38 cm között: "Bağlama" 19 érintő 
40-44 cm között: "Tanbura" 23 érintő
45-47 cm között: "Abdal" 19 érintő
48-50 cm között: "Divan" 23 érintő
51-53 cm között: "Meydan" 37 érintő

Illusztrálva:

Cura


Bağlama


Tanbura


Abdal


Divan


Meydan


Bár a modernizálás nem igazán vált be a bağlama készítőknél, de be kellett látniuk, hogy kihangosítás szempontjából muszáj felvenniük a ritmust a haladó korral, így a gitárt alapul véve, a bağlama is kapott piezo-, vagy mágneses hangszedő rendszerű elektronikákat.

Elektroakusztikus bağlama 


Elektromos bağlama 


Hangmintákat a bejegyzés aljában csatolni fogok majd...

Elvetemültebb hangszerkészítők pedig csináltak már 2 nyakú saz-t is, a gitár világ ihletése nyomán...
Ezeket Bıra Bağlama-nak nevezték el, és általában a két oldal közti különbség vagy az, hogy a 2 nyak menzúrája más, vagy az egyik oldala piezo alapú, a másik pedig mágneses.

Bıra Bağlama



Bár gitárosoknak nagy fejtörést okozhat játszani rajta, mivel a bağlama hangolása logikátlannak tűnhet a megszokott kvart alapú hangoláshoz képest, de ettől függetlenül mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a hangszert, mivel gyönyörű és nem mindennapi hangja van, fejleszti a zenész képességeit, és emellett új utakat nyithat meg a zenei életében, akár a keleti zene felé való megnyílást vesszük lehetőségnek, vagy ha csak simán azt, hogy nagyon egyedi zenéket lehet írni itt Európában, ha abban valamelyik fajta Saz is szerepel... :)

Szóljon mellette az is, hogy már egészen baráti áron belehet őket szerezni, a kísérletezni vágyók-, vagy akár a leendő tanulók számára is. 

Az A.FOLK KFT jóvoltából már 60-000 és 99.000 Forint között már hozzájuthatunk valamennyiféle rövidnyakú saz-hoz.

Mindezek mellett ezek mind kézműves hangszerek. :) Lásd a lenti videóban...

De itt is igaz a mindenkori...

"Ki kell próbálni mindent, mert az a biztos!"
~ Sevik Erol Edmond

Saz típusok


Bağlama készítése



Hangminták:

Hagyományos


Elektroakusztikus


Elektromos: