Hamis vagy eredeti? 1. rész - Igazinak tűnő Fenderek, mégsem azok!

Sziasztok!

Ma kicsit más témával fogunk foglalkozni mint eddig. Mivel sokatoknak volt kérése, hogy legyen egy sorozat arról is, hogy hogyan lehet kiszúrni egy hamis hangszert, így egy közkedvelt márkával kezdenék.

A Fender egy sokak által elismert hangszer márka. Sokan szeretik, sokan nem, de egy biztos... hamis Fender-ek léteznek! Már az elején leszögezném, a bejegyzés azokról a hamis Fender-ekről szólnak, amik modifikálással váltak "Fender-ré", nem azokról az élethű kópiákról, amiket hangszerkészítők alkottak. Ezeket is meg lehet különböztetni az eredetiektől, de sokszor nem könnyű feladat.

A bejegyzésben megemlítettek a Fender gitárokra és basszusgitárokra is igazak, így csak azt fogom kihangsúlyozni, ami csak külön valamelyikre igaz. De ne is húzzuk tovább az időt, lássuk...

A legfontosabb mindig az, hogy azonosítsuk be a hangszert a sorozatszáma alapján! Minden esetre ezzel vigyázni kell, ugyanis vannak olyan gitárok amikre létező Fender-ek sorozatszáma van rányomva... 

Legtöbb esetben a hamisítók abba a hibába esnek, hogy egy Squier-t alakítanak át és ezzel próbálják hülyének nézni a hozzá nem értőket. Ezek a legkönnyebben diagnosztizálható hamisítványok, ugyanis ordítanak az árulkodó jelek.

Az USA Fender-eket több tulajdonság is megkülönbözteti a többi nemzetiségű társuktól. Az USA Fender-ek fején kivétel nélkül mindig dió betéttel van kitöltve a lyuk, amiben a nyakpálca vége kivan vezetve, míg a Squier-ök és mexikói Fender-ek fején ez műanyag! Ez az első olyan jel, amiből egy pillanat alatt kiszúrható, hogy melyik gitár nem USA gyártmány!

(Kivétel az American Traditional, ami a Highway széria előtt készült, ugyanis annak műanyag, annak ellenére, hogy USA made...)

Na de átlagban:

USA

Kína / Indonézia / Mexikó

Ugyan így elmondható ez a márkajelzésről is. Ugyan az amerikai Fender-ek logója is vizes matricaként látja meg a napvilágot, de azért közel sem mind egy, milyen... Legtöbb esetben egy olcsó matricával próbálják meg palira venni a vevőt, amit gyakran még csak nem is jó helyre ragasztanak... :)

Eredeti

Eredeti (öregített)

Kicsit máshová került mint kellett volna....

Persze 5 húros basszusgitároknál megengedett, hogy máshol legyen a márkajelzés, ez eredeti...

És itt az egyik kedvencem... mikor nem elég az összes eddig felsorolt, még csak nem is Fender formájú feje van, csak utánzat... ;)

Emellett a húrleszorítókat is elfelejtik az eredeti amerikaira lecserélni... :) Ez csak a gitárokra vonatkozik. Basszusgitároknál jellemzően a húrleszorító jobban rálóg a márkajelzésre mint az szokványos, és ez is egy feltűnő jel lehet, ugyanis ez egyből azt jelenti, hogy a márkajelzés nem az eredeti...

USA

Kína / Indonézia / Mexikó

Nem utolsó sorban a kulcsokkal sincs rendben minden...

USA

Kína 

Sokszor a fa is segít nekünk abban, hogy elemezzünk. Sunburst, cherryburst, natur színű gitárok mind könnyebben felismerhetőbbek, ugyanis a fa erezete, továbbá a színe rengeteg mindent elárul...

Csányán fogalmazva, azok a gitárok, amiknek nyakuk színéről hamarabb jutna az eszedbe egy bútor láb, mint hangszer, az kínai vagy indonéz áru... Ezek általában betegesen fehérek, vagy sárgák (ha mesterségesen öregítettek)... A lakkozatlan nyakú gitárok nyakának tapintása pedig kellemetlen, nyers fa szerű....

Lakkozatlan

Öregített

A test pedig úgy tud árulkodni nekünk, hogy megmutatja az erezetét... Mivel az USA Fender-ek közé csak válogatott faanyagok kerülnek be, ezért ott sosem fogunk keszekusza, vagy csúnya erezetű fával találkozni. Továbbá a pác színe is gyanús lehet, mivel egy USA sunburst mindig mély tónusú vöröses-barna és átható, fekete részei kecsesek és kiegészítik a test széleit, míg az összes többi gyártásban a fekete a domináns, a barnás rész pedig fakó... 

USA 

Mexikó 

Emellett a test lakkozása sem egyforma, ugyanis az USA Fender-ek teste általában nitrocellulóz lakkal van bevonva, ezzel ellentétben az összes többi Fender gyártmány poliészter lakkal van kezelve. Így egy kis tapogatás meg fény felé fordítás után már egyértelmű is, hogy melyikről beszélünk. A nitrocellulóz tapintása selymes és szinte csúszik rajta az ember keze és ragyogó, üveges csillógású miközben megsüti a fény, a poliészter ezzel szemben kissé műanyag hatású, enyhén tapad rajta az ember keze és a fényt eléggé tükör szerűen veri vissza.

Faanyagnál maradva, a fogólap minősége is egy árulkodó jel lehet, ha rózsafa a fogólap anyaga, két lehetőségünk lehet. Az egyik a száraz, tapintáskor kezeletlen hatású, világos, a másik pedig a sötét, sima és selymes tapintású, enyhén fényes felületű. Előbbi az olcsó gitárok tipikus jelzője, utóbbi pedig a minőségieké. Ha az elsőként említettek mellé még az is járul, hogy a húrok nyújtásakor rostásan akadozik a húr, az a bund nem megfelelő módon sikolt mivoltját bizonyítja, amit az olcsó gyártásban csinálnak ilyenre... Ezek élő bizonyítékai annak, ha egy alsó kategóriás hangszert tartunk a kezünkben.

Jó minőségű, egészséges fogólap

És most beszéljünk kicsit a test szerelékeiről... Mivel itt felesleges a szájtépés, ezért inkább demonstrálom is egyből...

Squier

Mexikói Fender

USA Fender

A pickup váltó kapcsolóról sokat nem lehet mesélni igazából, de fontos meghagyni, hogy az amerikai (úgy ahogy a mexikói is...) mindig kis fémes, éles kattogásokkal vált, míg a kínai meg az indonéz darabok mindig tompa, nagy zajjal járó, műanyag hangú kattogásokkal...

Ami még gyakran megszokott esni, és sajnos van is aki beleesik... az az, hogy eredeti Fender-t vesz, csak rossz néven. Én is láttam egyszer egy olyan hirdetést, amiben egy American Standard-et akartak eladni American Deluxe-ként... Nos hát, nem szép dolog, de vannak ilyenek, és erre mindenképpen oda kell figyelni, mert aki nem ért hozzá, az akár kétszer annyit is fizethet egy olyan gitárért, amiknek nem az a reális ára...

Az American Deluxe ismertetői:

- ezüst, dombormintás márkajelzés a fejen (!) (de ez az American Elite szériára is igaz)

- kivétel nélkül magas fényű lakk a nyakon

- noisless hangszedők (!)

- gyöngyház pozíciójelzők a fogólapon (!)

- satus hangolókulcsok

És így a végére egy összefoglaló. Pont nemrégiben találkoztam egy gitárral az egyik színvonalas gitáros fórumban, ahol egy úr kért segítséget a gitár beazonosításában.

A gitár több sebből vérzett, mint azt el lehetne hinni... ennek ellenére Fender-ként árulták, 180.000 forintnak megfelelő pénzért. Távol-keleti olcsó fa, poliészter lakkozás, kamu felirat a fejen, kínai Squier kulcsok... A nyakpálca nyílása még csak műanyaggal sem volt kitöltve, nemhogy dióval, a koptató meg még csak nem is a sajátja volt, azaz nem a hamis gitár saját koptatója volt, ugyanis a test vonalait nem követte...

Viszont a nagy csalás az volt, hogy egy eredeti, létező Fender sorozatszáma volt beleütve a fejébe (ami már élből kamu, mert az eredeti Fender fájába nem bele ütik-, hanem nyomtatják a sorozatszámot...). A neckplate is eredeti amerikai volt rajta, emellett a márkajelzés teljesen élethű volt méretre, jó helyen is volt, csak az utána következő típus név volt olyan amire annyi volt a reakcióm, hogy: ...... ._.

Na de lássuk a bestiát... Ezúttal nem karikázom be a jeleket.

Fender-eknél sem szabad elfelejteni... már csak azért sem, mert ha kézbe veszed, már érezhető a különbség a jó meg a gyenge minőségű gitár között... :) 

"Ki kell próbálni mindent, mert az a biztos!"

~ Sevik Erol Edmond

Köszönet a téma ötletért Kiss Péter és Tóth István gitárosoknak, emellett Gulyás Erhard Harry hangszerkészítőnek a lektorálásért.